A Kárpát-medencében több olyan település található, amelyik a Csaba királyfi legendára vezeti vissza nevének eredetét.
Csaba Legenda a Wikipédiából
Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en Csigle mezején telepedtek le, Csaba királyfi utasítására. Mivel féltek a további támadásoktól már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.
Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.
Falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Nevét 1315-ben Chaba alakban említette először oklevél, mint László volt erdélyi vajda fiainak birtokát, 1332-ben mint egyházas helyet említették, lakossága magyar volt. 1457-ben Chaba néven Bálványosvár tartozéka volt. A 2002-es népszámláláskor 286 lakosa közül 285 fő (99,7%) román, 1 (0,3%) magyar volt.
Megyei Jogú Város, Békés megye székhelye. A Tiszántúl déli részén, a Körös-Maros közén, a román határtól kb. 20 kilométerre fekszik. Első írásos említése 1332-ből származik, Csaba néven, a mai városterületen 13 falu terült el.
Területe: közel 200 négyzetkilométer, a lakossága, közel 64 ezer fő.
Nagyközség Békés megye Szarvasi kistérségében. Teljes népesség 1866 fő
Község Szlovákiában, Csabalóc és Sterkóc egyesülésével jött létre.
1494-ben „Chabaloch” néven említik először mint Barkóczy Miklós birtokát. 2011-ben 358 lakosából 166 szlovák és 113 ruszin volt.
Mai nevén Bačovó Ung vármegyei község
A Békéscsaba környékén fekvő tanyavilágból alakult település, 1993-ban vált önálló községgé.
2001-ben, lakossága 351 fő, 73%-a magyar, 23%-a szlovák, 2%-a német és 2%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.
Falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. A falut 1603-ban említette először oklevél. 1910-ben 328 lakosából 10 magyar, 15 német, 303 román volt. Ebből 303 görög katolikus, 7 református, 15 izraelita volt.
Miskolc egyik városrésze, egykor önálló község. A települést 1067-ben említik először. 1890-ben cementgyár épült itt. 1910. július 7. óta az akkor még önálló települést villamosjárat kötötte össze Miskolccal, ez volt a város második villamosvonala, de 1960-ban megszüntették.
1945-ben Miskolchoz csatolták, mára teljesen egybeépült Miskolccal.
Város Pest megyében. Budapesttől 25 km-re, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében fekszik.
Területe: kb. 25 négyzetkilométer, a lakossága, kb. 8 ezer fő.
Rákoscsaba 1950-től Budapest XVII. kerületének a része.
Egyike a Rákospatak völgyében sorakozó településeknek, a tőle nyugatra lévő Rákoskeresztúr és a keletre fekvő Pécel között. Területe az őskortól lakott. A település központja a Duna mai vonalától kb. 20 km.-re keletre, a Rákos-patak déli partján, két egymást keresztező út mentén jött létre. Neve egy 1067-ben keletkezett adománylevélben tűnik fel először, Chaba racusa (Csaba Rákosa) formában.
