Rákos nevű települések | Rákoscsaba

Rákos nevű települések

rakospatak

Településünk nevének első tagját a Rákos-pataktól kapta, nem vagyunk ezzel egyedül.

A Gödöllői-dombságban eredő Rákos-patak a Duna magyarországi szakaszának egyik leghosszabb bal parti mellékvize. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapest területére, átfolyik a XVII. a X., XIV. és a XIII. kerületeken, és a Dagály fürdő északi oldalán ömlik a Dunába. A Budapesti részen az útjába eső települések róla vannak elnevezve, és megőrizték nevükben és későbbiekben az azokból kivált, a patakkal már nem érintkező teleülés részek is.

Alsórákos

Budapest XIV. kerületének, Zuglónak a legnagyobb kiterjedésű, külső városrésze, a Rákos-patak mentén. Eredeti neve „Alsórákosirétek” volt. Területén felváltva találhatók sűrűn lakott lakótelepek és családi házas területek. Ebben a városrészben található a Bosnyák tér, illetve a Rákosrendező pályaudvar.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 29 023 fó.

Felsőrákos

Budapes X. kerület északkeleti része, az Örs vezér tértől a XVII. kerületig nyúlik, a Rákos-mezőn található. Eredetileg Felsőrákosi rétek volt a neve, nagy része máig beépítetlen, erdő, mező, vagy mezőgazdasági terület. Itt található az Örs vezér tér kőbányai oldalán a Gyakorló utcai lakótelep és a Keresztúri út mentén az Egis Gyógyszergyár.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 9283 fő.

Rákoscsaba

Budapest XVII. kerületében, a főváros legkeletibb része. Jellemzően családi házakkal beépített terület. A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, 1950 előtt része volt a mai Rákoskert, és Rákoscsaba-Újtelep is.
Lakóinak száma, Rákoscsaba-Újtelep és Rákoskert nélkül /2001-ben / : 13 487 fő.

Rákoscsaba-Újtelep

Budapest XVII. kerületében az 1950-ben Budapesthez csatolt Rákoscsaba Budapest–Hatvan vasútvonaltól északra fekvő része, nem volt önálló település. 1925-ben kezdődtek a parcellázások, és több ütemben folytak az 1940-es évek végéig.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 11 029 fő.

Rákoskert

Budapest XVII. kerületében az 1950-ben Budapesthez csatolt Rákoscsaba Jászberényi úttól Délre fekvő része, nem volt önálló település. A terület parcellázása és a kialakított házhelyek értékesítése Rákoscsaba képviselő testületének 1933. február 19-i jóváhagyása után kezdődött.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 7639 fő.

Rákosfalva

Budapest XIV. kerületének városrésze. 1871-ben alapította Szigligeti Ede Zsivora György birtokán. 1873-ban csatolták a területet Budapest X. kerületéhez. 1930 óta a XIV. kerülethez tartozik. Az 1960-as évek végén a telep nagy részét elbontották, helyén épült az 1970-es években a Füredi utcai lakótelep.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 16 281 fő.

Rákoshegy

Budapest főváros XVII. kerületének része. A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a majd az egész „rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el. A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg, 1892-ben épült fel az első ház, feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, de 1913. május 1-jétől a vasúti menetrendben már Rákoshegy volt a neve. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 9799 fő.

Rákoskeresztúr

Budapest főváros XVII. kerületének része. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Területéből váltak ki és lettek önálló nagykösséggé 1907-ben Rákosliget és 1922-ben Rákoshegy, majd 1950. után kialakult kerületrészek a mai Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 26 843 fő.

Rákosliget

Budapest főváros XVII. kerületének része. 1907–1949 között önálló nagyközség volt, azt megelőzően Rákoskeresztúr határához tartozott. Külvárosi-kisvárosi jellegű városrész; szinte kizárólag kertes családi házakból áll.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 3538 fő.

Rákospalota

Budapest városrésze a XV. kerületben. Egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak. A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, korábban része volt Istvántelek, Pestújhely és az 1970-es évek elején épített Újpalota is.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 38 402 fő.

Rákosszentmihály
Budapest városrésze a XVI. kerületben. 1902. december 1-én vált önálló nagyközséggé, területén a középkorban Pusztaszentmihály község állt.
Lakóinak száma /2001-ben/ : 23 098 fő.


Kapcsolódó képek

Copyright © Rákoscsaba - Powered by WordPress