Keressük meg Rákoscsaba főterét! Képzeletemben: a főtér a település központjában lévő messziről látható, nyílt, utcákkal körbevett terület, körülötte a település középületeivel, a legszebb üzleteivel, és néhány rangos polgár házával. Elhelyezkedését tekintve ennek a Csaba vezér tér felelne meg leginkább, ami nem is igazi tér, hanem csak a Péceli út kiszélesedése a Zrínyi utcánál. Mivel mind a két oldalán út is van, járda is van, a térnek nem sok hely marad, és az sem nagyon látszik az elburjánzott növényzettől. Ha Pécel felől nézzük, inkább egy járdaszigetre emlékeztet.
Így írt a mai Csaba vezér térről Szánthó Géza 1912-ben:
Piac-tér. – Voltaképpen ilyen felirattal nincs megkülönböztetőleg ellátva. Nem egyéb ez, mint a Kossuth Lajos utcának a kiszélesedése. Csak a köznyelven nevezik így, a hetenként itt kétszer tartani szokott piacról, melyek különösen nyáron nagy forgalmúak szoktak lenni.
A mellékén fekvő köz és magánépületek és kiemelkedőbb üzletek: délnyugoti végén a góthikus stylusban, vörösses téglával díszítve, 1904-ben épített remek ref. templom, mellette a múlt évben renovált kényelmes paplak; ezzel szemben a sarkon szintén a tavaly, részben átalakított, részben újonnan épített rektori és tanítói csinos lakások, két nagy tanteremmel. Ehhez harmadik házban az északi soron, van Mózer György úr nagyforgalmú vendéglője s az épület másik szárnyában mészárszéke. Két kisebb ház után pedig a „Rákosmenti Takarékpénztár” emelkedik. Odébb a vizárok szélén Tek. Kubinyecz Dániel úr bérházában van Szloboda Rezső úr keresett hentesüzlete, bent az udvarban meg a „Rákoscsabai Társaskör” termei vannak. E mellet szépen húzódik meg hidi Vitárius János eternittel fedett csinos polgárháza; mellyel szomszédos Stamanics Demeterné elsőrangú borbélyüzlete; ezzel egy fedél alatt van Rádai József úr péküzlete.
A tér Keleti oldalán: mindjárt a laffert-utca sarkán lévő K. Nagy György házában van a „Gazdaszövetség” körhelysége; mellette egy nagyobbszabású „Mozi” cukrászdával; a község bérházában Kapusi József úr fűszeres üzlete, mint a volt fogyasztási szövetkezet utóda; ettől errébb Kováts János módos és inteligens gazdának, egy időben a község erélyes, vaskezű bírájának nagy csinos lakóháza; ennek szomszédságában F. Vitárius István házában Sallay István temetkezési vállalata; és végül a Zrínyi-utca torkolatánál Varga Mihálynak a község legnagyobb kereskedése – felemlítendők.
Lehetett volna Rákoscsabának valódi impozáns főtere is.
Az 1940-es években lebontott egykori Laffert kastély helyén felszabadult egy központi fekvésű nagyméretű szabályos alakú terület az akkori községházával szemben, amit a csabaiak még sokáig Bárókert -nek hívtak. Itt jött létre Rákoscsaba új piactere, ahol hetente kétszer tartottak piacnapot. A jól megközelíthető nagy téren évente, valamikor májusban tartották a csabai búcsút, ami a jó adottságok miatt a környék legnagyobb ilyen eseménye volt. Már hetekkel korábban ide települtek a céllövöldék, a hajóhinták és ringispilek /körhinták/, programot adva a helyi fiatalságnak. A búcsú napján ellepték a teret a fakanál, kézműves édesség és játék árusok. Az egész napos programon aki élt és mozgott a legalább egyszer biztosan megjelent. Hosszú sorok álltak a cukrászda előtt fagylaltért, az út túloldalán lévő Katolikus kör kerthelységében egész nap szólt a zene. Éjfélig tartott a bál ami általában azzal zárult, hogy a csabai ifjak virtusból összecsaptak a szomszéd faluból átrándult legényekkel.
A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a Bárókert nagyobbik fele beépült lakóházakkal. A megmaradt részen egy élelmiszer üzlet épült, a piacteret felújították, kis üzletek telepedtek meg körülötte, csak közben megszűnt a piac. Van még itt egy ósdi óvóhely is, aminek tetején egy dombot emeltek. Ami hely megmaradt, az már egy tér kialakításához nem elegendő, ennek ellenére még 2006-ban is rendeztek itt Csabai napokat.
