Rákoscsaba közel ezer éves nagyközség, 1950-től Budapest XVII. kerületének a része.

Fekvése

Rákoscsaba egyike a Rákos-patak völgyében sorakozó településeknek, a tőle nyugatra lévő Rákoskeresztúr és a keletre fekvő Pécel között. Északi szomszédja Nagytarcsa, a déli pedig Ecser.
A falu központja a Rákos-patak déli, magasabb partján, két egymást keresztező út mentén jött létre, a Duna mai vonalától kb. 20 km.-re keletre.

Budapest városrészei az egykori Rákoscsaba területén:

Budapest Főváros Közgyűlésének 94/2012. rendelete alapján az egykori Rákoscsaba területén az alábbi városrészek találhatók :

• Rákoscsaba-Újtelep
• Rákoscsaba
• Rákoskert

Megközelítés:

• Vonattal : Budapest-Keleti pályaudvarról munkanapokon félóránként, ünnepnapokon óránként indul vonat, menetidő: 19 perc.
• Autóval az Örs vezér térről :
  Fehér úton, Jászberényi úton, Pesti úton Rákoskeresztúr központig, azt kb. 200 méterre elhagyva Csabai útra enyhén balra kanyarodva a Péceli úton kb.: 13,5 km. Forgalomtól függően 25-30 perc.
• Autóval az M0 autóútról :
  – Rákoscsaba központ eléréséhez 52. csomópontnál letérve Pécel és Rákoscsaba között,
  – a déli rész, Rákoskert eléréséhez 48. csomópontnál letérve 31. sz. úton közelíthető meg,
  – az északi rész, Rákoscsaba-Újtelep eléréséhez 56. jelű csomópontnál letérve Nagytarcsa és Rákosliget között,
• Városi tömegközlekedéssel : 169, 97E, 202 és a 161 jelzésű autóbuszokkal

Nevének eredete:

A település neve egy 1067-ben keletkezett adománylevélben tűnik fel először, Chaba racusa (Csaba Rákosa) formában. A szájhagyomány szerint a név Attila hun vezér fiára, Csaba királyfira utal, de valószínűbb, hogy egy Csaba nevű személy birtokát jelzi a Rákos-patak völgyében.