Rákoscsaba, az egykori nagyközség 1950-től Budapest XVII. kerületének a része, területén a főváros három városrésze található.
Egyike a Rákospatak őskor óta lakott völgyében sorakozó településeknek, a Duna mai vonalától kb. 20 km.-re keletre. Neve egy 1067-ben keletkezett adománylevélben tűnik fel először.
Tovább »
Nemcsak a kinézet változott, de témák szerint csoportosíthatók is a képek. Tovább »
Önfeledten szórakoznak az emberek a csabai strandon, az ötven éve készült, facebookra feltöltött képeken. Láthatóan sokan vannak, lubickolnak a medencében. Az egyik képen a Szajnapart nyitott hátsó bejárata is látszik, várják a strandról átugró vendégeket egy-egy korsó sörre, egy rántott szeletre. Jók ezek a képek, akarva, akaratlanul visszaidézik azt az időt, mikor még volt élet Rákoscsabán.
Egykori iskolám a Göcsej utcai általános iskola fennállásának 250.-ik évfordulóját ünnepli.
Apám több Rákoscsabai református fiúhoz hasonlóan, 13 évesen, 1934. szeptemberében lett kiscserkész.
Budapest Főváros Közgyűlése a 94/2012. rendeletével szabályozta Budapest városrészeinek nevét, és határait.
Településünk nevének első tagját a Rákos-pataktól kapta, nem vagyunk ezzel egyedül.
Az 1940-es években lebontott egykori Laffert kastély helyén felszabadult egy központi fekvésű nagyméretű szabályos alakú terület az akkori községházával szemben, amit a csabaiak még sokáig Bárókert -nek hívtak. A Péceli út mellett a kastély helyén jött létre Rákoscsaba új piactere, a mögötte lévő parkot pedig felparcellázták.
Képzeletemben: a főtér a település központjában lévő messziről látható, nyílt, utcákkal körbevett terület, körülötte a település középületeivel, a legszebb üzleteivel, és néhány rangos polgár házával.
A Kárpát-medencében több olyan település található, amelyik a Csaba királyfi legendára vezeti vissza nevének eredetét.
A mai piactér helyén állt a község egykori földesurainak, a Laffert bárók kastélya. Az 1800-as évek elején épült, többször bővített kastélyt az 1940-es években lebontották.
A Budapesti Történeti Múzeum 2004 és 2006 között az m0-ás autópálya építése miatt Rákoscsaba határában kisajátított, kb. 106 ezer négyzetméteres területen végzett régészeti feltárást.
Az 1067-ben keletkezett adománylevél szerint 6 szőlőművessel és 12 földművestanyával együtt ajándékozták el Rákoscsabát, hogy kik lehettek a szőlőművesek és földművesek, azt nem tudjuk. a köznépet nem tartották nyílván, egyszerűen a birtok tartozékának tekintették.
Éppen 100 éve jelent meg Szánthó Géza, rákoscsabai református lelkész “Rákoscsaba község régi és újkori ismertetése” című könyve.
Rákoscsaba története iránt érdeklődők részére ajánljuk a következő könyveket, nyomtatványokat.
A könyv nem csak benne lévő információ, soknak története, jelentése van, ilyen a családi Biblia, vagy az emlékkönyv.
Apám több Rákoscsabai református fiúhoz hasonlóan, 13 évesen, 1934. szeptemberében lett kiscserkész.
Nagylányként, 18 évesen kapta nagymamám az emlékkönyvét, az édesanyjától.
