Az 1067-ben keletkezett adománylevél szerint 6 szőlőművessel és 12 földművestanyával együtt ajándékozták el Rákoscsabát, hogy kik lehettek a szőlőművesek és földművesek, azt nem tudjuk. a köznépet nem tartották nyílván, egyszerűen a birtok tartozékának tekintették. Ebben változást csak a török megszállás jelentett. A török hivatalnokok a 16. században többször falvanként összeírták a lakosság adóképes részét. Rákoscsaba népességének összeírásában a házas családfőkön kívül még a felnőtt legény fiaikat is feljegyezték, de nem írták össze az özvegyeket, asszonyokat és a gyermekeket.

A budai szandzsák 1562. évi adóösszeírása:

Pesti náhie, tartozik Budához…
Csaba falu, tartozik a nevezett náhiéhez:

Somogyi István, Pétör fia legény, Bakó Alberd, Bálind fia legény, Bakó Máté,
Somogyi András, Német István, Német Jakab, Somogyi István, Kelemen testvére legény,
Lőrinc fia legény, György fia legény, Molnár Ferenc, Imre fia legény, János Kelemen,
Csáni Kelemen, Lőrinc fia legény, Mátyás fia legény, Szabó Alberd,. Mátyás fia legény,
Harti György, Pétör fia legény, Bálás fia legény, Csabai Ferenc, Csabai János,
István diák, András fia legény, Molnár Alberd, Kollár Ambrus, Dámján fia
legény, Bakó István, Nagy Ferenc, Urönyi Kálmán, Fonta László, István fia
legény, Paksa Borbás, Gombai János, István fia legény, Csabai Mihály, András
fia legény, Imre fia legény, Kozma János, András fia legény, Ádám István,
Gáspár fia legény, Kollár Imre, Gergely testvére legény, Dávid Pál, Pál fia
legény, Fodor Ambrus, Esze Miklós, András fia legény, Kis János, István testvére
legény, Urönyi János, Mihál fia legény, Tamás fia legény, Kollár Dámján, Boros
Máté pap, Pacsai István, János fia legény, Bíró Demeter, Bálás fia legény,
Vitálos István, Barkó Benedek, Molnár András, Bükös Pétör, Somogyi Borbás.
Bálás fia legény, Ambrus diák.

A török uralom alól felszabadulás és a Rákóczi-szabadságharc után a császári udvar is többször összeírta az adóviselő jobbágyokat, hogy felmérje az ország teherbíró képességét.

Rákoscsaba 1720. évi összeírása:

 
1720. évi országos összeírás az oszmán fennhatóság alól történt felszabadulást követő első, minden vármegyére kiterjedő összeírása. Az összeírás ívei hozzáférhetők: a Magyar Országos Levéltár AdatbázisokOnline szolgáltatásán keresztül.

Andreas Varga; Andreas Dinnyés; Joannes Széki; Joannes Szabó; Michael Kapczi;
Stephanus Kis; Georgius Kalasz; Andreas Nagy; Stephanus Palinkás; Michael Kercher;
Stephanus Molnar; Joannes Szabó; Stephanus Szabó; Stephanus Elek; Adamus Toth;
Martinus Dudás; Andreas Dudás; Joannes Fodor; Michael Szeres; Stephanus Csörök;
Michael Szabó; Michael Szeki; Georgius Toth; Stephanus Szeki; Georgius Kun;
Michael Nagy; Joannes Isák; Georgius Széki; Stephanus Széki ifj.; Stephanus Nagy;

Ami elsőre szembetűnik, mind magyar nevek, többségük ma is megtalálható Rákoscsabán. Az adóztatást szolgáló esetenkénti összeírások megbízhatatlanok, voltak, és alkalmanként sok munkával jártak. A megoldást az egyes emberek, a teljes lakosság nyilvántartása jelentette, a születéstől a halálig. Az ehhez szükséges nyilvántartást, az anyakönyvezést Rákoscsabán . Bitskei Gergely református prédikátor kezdte. Úgy, hogy 1759 máj. 11-től egy külön könyvben feljegyezte az újszülötteket, azok apjának és keresztapjának neveivel, mást nem. Az egybekelteket, és megholtakat csak 1762-től jegyezték fel, ugyanebben az évben kezdte meg az anyakönyvvezetést az önállóvá vált rákoscsabai katolikus egyházközség is.