Nagylányként, 18 évesen kapta nagymamám az emlékkönyvét, az édesanyjától.
|
|
Mai állapotában is látszik, nagyon szép lehetett, párnázott, bíbor bársony kötéssel, aranyozott réz kapoccsal, díszítéssel. Az utolsó oldal sarkába a kereskedő ceruzával beírta az árát, 4p., tehát nem volt olcsó. Közeli kapcsolatot, rangot jelentett, ha valakinek odaadták, nem is írt bele más, csak a családtagok, a barátnő, és a komoly szándékú udvarló. Ebben őrizte tulajdonosa a kedvestől kapott apró ajándékot, az első virágot.
|
