Rákoscsabai térképek | Rákoscsaba

Rákoscsabai térképek

ii_katfelm

A legkorábbi térképet, amin látszanak Rákoscsaba utcái, sőt telkei is az 1819—1869 között készült II. katonai felmérés térképei között találtam. A község, láthatóan két egymást keresztező út mentén jött létre, az egyik a Rákoscsaba utca és folytatása a Zrínyi utca, ami akkor csak két telekkel nyúlt túl az Alsódabas utcán, a másik a Péceli út a kereszteződéstől a Battonya utcáig. Ezenkívül beépült a Lajosház utca, a mai Szánthó Géza utca, és néhány telek volt a Gyeplős, az Alsódabas utcában, és a vasúton túl.
Számomra legérdekesebb, az Ájer András rákoscsabai tűzoltó parancsnok által 1930-ban rajzolt térkép, ami lényegében már a mai település szerkezetet tükrözi. Az eredeti példány az Erdős Renée Ház gyűjteményében található, másolat regisztráció után letölthető Innen A község kiépült nyugatra, Rákoskeresztúr felé, a mai Tápióbicske utcáig, keletre, Pécel felé a Szines utcáig. Északnyugaton, a vasúton túl, kialakult Rákoscsaba-Újtelep, délkelet felé a község a Jászberényi útig terjedt, és azon túl megkezdődött Rákoskert parcellázása.

Rákoscsaba nagyközség térképe 1930


Személyes szála a történetnek, hogy Rákoskert parcellázásában nagyapám is részt vett, tiszteletére, felteszek róla néhány képet:

A kép nagyobb méretben A kép nagyobb méretben



A következő térkép 1947-ben készült, közvetlenül a Budapesthez való csatlakozás előtt.

Az elképzelt Nagy Budapest térképe 1947




Végül néhány térkép részlet:

Az 1938-as Rákoscsaba térkép Budapest térképén Rákoscsaba az 1965-ös Budapest térképen
Az 1938-as Rákoscsaba, Budapest térképén. Rákoscsaba az 1965-ös Budapest térképen



Ádám Ferenc – Erdős Renee Ház kiegészítése


A térképeknél látható II. katonai felmerési térkép adatai:
XXXIII/50. szelvény;(XXXIII. oszlop, 50., sor) Felvettek 1861-ben
Keretarány: 1: 28 800; 63,2Ă—42.1 cm Felvevőtiszt: Cnobloch, Karl Frh. von, százados, kéziratos, színes (Az 1867. májusában megnyitott vasútvonalat később rajzolták be rá.)
Rákoscsaba külterületének ábrázolásában nem mond sokkal többet a felvétel, mint az 1854-es birtokvázlat. Megvannak ugyanazok a patakra telepített vízimalmok, amelyek már az első katonai felvételen szerepeltek. (1783. Az első részletes térkép a belterületről) újdonság, hogy ahol a Cinkotai út elhagyja a község területét, a híd jobb oldalán egy kisebb, alakjáról ítélve duzzasztottnak tűnő tavacskát láthatunk. Ezen a felvételen már nem szerepel a községből Csík Tarcsára vezető út melletti, dűlőnek is nevet adó határcsárda.
A belterületen ezen a térképen már valóban templomként tüntetik fel a reformátusok istenházát, s a régi református temető is megjelenik a Keresztúrra vezető út jobb oldalán. A katolikus templom mögött terül el a katolikus temető területe, benne már ekkor ott van a kis temetőkápolna. A gazdasági épületekkel körülvett bárói kastély mögött zölddel jelöli a felvevő a hozzá tartozó parkot. 120-130 körüli lakóházat számolhatunk meg a belterületen. (A lakóházak és a közintézmények pirosak.) Ez kicsit érhetetlen, mert a térkép szelén ezeket összesíteni kellett a felvevőnek, és ide ő 184 házat és 93 istállót írt. Azért kellett összesíteni, hogy kiszámolhassák, szükség eseté hány katonát és lovat tudnak beszállásolni. Ez Rákoscsaba eseteben náluk 200 ember, 120 ló.
A református templommal átellenben, az útkereszteződés szemben levő sarkától kicsit beljebb elhelyezkedő L alakú épület volt az 1889. augusztus 20-i nagy tűzben leégett községháza. Templom mellett közvetlenül a parókia, velük szemben, az út túloldalán pedig a református iskola helyezkedett el. A Laffert – kastéllyal szemben, közvetlenül a patakhoz vezető utca sarkán, a későbbi községháza helyén működött a község utolsó kocsmája. A mai katolikus templommal szembeállva, baloldalon a katolikus iskola alaprajzát láthatjuk.
(Az első térkép, amelyen az utcaszerkezet és az alaprajzok láthatóak: Első kat. felm., 1783.; XV/ 20. szelvény; Wiener fhdgy.)


Kapcsolódó képek

Copyright © Rákoscsaba - Powered by WordPress